269
Ellenőrzött
| 269 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 269 |
| Ab urbe condita | 1022 |
| Bahái naptár | -1575 – -1574 |
| Berber naptár | 1219 |
| Bizánci naptár | 5777 – 5778 |
| Buddhista naptár | 813 |
| Burmai naptár | -369 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 261 – 262 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 324 – 325 |
| Shaka Samvat | 191 – 192 |
| Holocén naptár | 10269 |
| Iráni naptár | 353 BP – 352 BP |
| Japán naptár | 929 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 2965–2966 |
| Kopt naptár | -15 – -14 |
| Koreai naptár | 2602 |
| Muszlim naptár | 364 BH – 363 BH |
| Örmény naptár | N/A |
| Szeleukida naptár | 580–581 |
| Thai szoláris naptár | 812 |
| Zsidó naptár | 4029 – 4030 |
Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század
Évtizedek: 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek
Évek: 264 – 265 – 266 – 267 – 268 – 269 – 270 – 271 – 272 – 273 – 274
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Római Birodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- II. Claudius császárt és Paternust választják consulnak.
- A gótok, herulok és más germán törzsek ismét hatalmas erőkkel (állítólag 2 ezer hajóval és 320 ezer emberrel) indulnak el a Fekete-tengerről, hogy Kis-Ázsia és a Balkán partvidékét fosztogassák.
- Postumus gall császár egyik hadvezére, Laelianus fellázad és Mogontiacumban (ma Mainz) a helyőrség császárrá kiáltja ki. Postumus ostrom alá veszi a várost és Laelinaus elesik (vagy saját katonái ölik meg). A csapatok ki akarják fosztani Mogontiacumot, amit Postumus megakadályoz, ezért katonái meggyilkolják.
- A lázadók egy közkatonát, Mariust kiáltják ki uralkodónak, de őt rövid idő múlva megöli Postumus testőrgárdájának parancsnoka, Victorinus, aki maga ül a szakadár állam trónjára. A korábban a gall császárokat választó három hispániai provincia visszatér Rómához.
- II. Claudius császár Naissus (Niš) városánál döntő győzelmet arat a gótok felett és a barbár támadások egy időre abbamaradnak (más források szerint a csatát Gallienus vívta egy évvel korábban). Claudius megkapja a Gothicus melléknevet. A császár ezt követően a gótok üldözését hadvezérére, Aurelianusra bízza, maga pedig északra vonul a Pannóniába betörő vandálok ellen.
- Január 3-án pápává választják I. Félixet.[1]
- Február 14-én kivégzik Valentinust, Terni püspökét, mert a tilalom ellenére keresztény rítus szerint adott össze párokat.
- Zsinatot tartanak Antiochiában, amely lemondatja a város luxuskörülmények között élő, eretnekséget prédikáló püspökét, Szamoszatai Paulust.
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Február 14. – Szt. Valentinus, keresztény püspök
- Laelianus, gall császár
- Postumus, gall császár
- Marius, gall császár
- Dzsingú, japán császárnő
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 269 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 24. o. ISBN 978 963 370 953 5
