ACO2
| ACO2 | |
| Azonosítók | |
| Jel | ACO2, ACONM, ICRD, OCA8, HEL-S-284, OPA9 |
| Entrez | 50 |
| OMIM | 100850 |
| RefSeq | NM_001098 |
| UniProt | Q99798 |
| GeneCards | ACO2 |
| Egyéb adatok | |
| Lokusz | 22. krom. q13.2 |
A mitokondriális akonitáz 2 fehérje, melyet emberben az ACO2 gén kódol.[1]
Szerkezet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Másodlagos szerkezete váltakozó α-hélixekből és β-redőkből áll (SCOP-osztályozás: α/β váltakozó). Harmadlagos szerkezete alapján az aktív hely az enzim közepén van, és mivel csak 1 alegység van, nincs negyedleges szerkezet. Az akonitáz 4 doménből áll, közülük 3 szorosan egymás mellett található, a 4. rugalmasabb, lehetővé téve konformációs változásokat.[2] 4Fe–4S vas-kén csoportot tartalmaz. Ez nem a redoxirendszerekben tipikus funkcióját tölti be a redoxireakciókban való részvétellel, hanem a citrát hidroxilcsoportjának eliminációját könnyíti meg a csoportot meghatározott konformációban és elrendezésben tartva.[3] Ide kötődik a citrát vagy az izocitrát a katalízis könnyítéséhez. Az aktív hely többi részei a Gln72, Asp100, His101, Asp165, Ser166, His167, His147, Glu262, Asn258, Cys358, Cys421, Cys424, Cys358, Cys421, Asn446, Arg447, Arg452, Asp568, Ser642, Ser643, Arg644, Arg580 aminosavakból áll, ezek funkciója 1994-ben ismeretlen volt.[4] Ezenkívül az Asp572 a 679. és 684., az Asp575 a 656., a Phe571 a 679. helyen lévő argininnel képez π–π és kation–π kölcsönhatásokkal sóhidat.
Funkció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gén által kódolt fehérje az akonitáz/IPM-izomeráz családba tartozik. A citrát izocitráttá alakítását katalizálja cisz-akonitáton keresztül a citromsavciklus második lépésében. E fehérjét a sejtmagon belül a 22. kromoszóma kódolja, és a mitokondriumban működik. E fehérje egyike a szerinproteáz 15 (PRSS15), más néven Lon-proteáz által oxidáció után könnyen lebontott fehérjéknek.
Mechanizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bár mindkét akonitázforma hasonló funkciókat tölt be, a legtöbb tanulmány az ACO2-t vizsgálja. A vas-kén (4Fe-4S) kofaktort a 385., 448. és 451. ciszteinek kénatomjai tartják helyben, melyek a 4 vasból 3-hoz kötődnek. A 4. vasatom a csoportban vízzel együtt van az aktív enzimben. Ez 1, 2 vagy 3 partnerhez kötődik. a reakcióban a külső metabolitok oxigénatomjai mindig érintettek.[4] A nem szubsztrátkötött ACO2 vas-kén csoportja az egyik vassal való kölcsönhatáson keresztül hidroxilcsoporthoz kötődik. Mikor szubsztrát kötődik hozzá, e csoport protonálódik, és a 101. hisztidinnel hidrogénkötést alakít ki, mely lehetővé teszi számára, hogy vizet képezzen. Ezenkívül a protont a 167. hisztidin is adhatja, mivel ez vízhez kötődik hidrogénkötéssel. Ez a csoportban kötött vízhez is hidrogénkötéssel kapcsolódik. A 101. hisztidin a 100. aszparaginsavval, a 167. a 262. glutaminsavval képez párt, és mindkettő könnyen protonálható. A szubsztrátkötéssel összefüggő konformációváltozás átrendezi a csoportot. A citrátról vagy izocitrátról protont eltávolító aminosav a 642. szerin. Ez a cisz-akonitát köztiterméket, a deprotonálódás közvetlen eredményét adja. Ezután a cisz-akonitát kettős kötésének rehidratációja adja a terméket.[5]
Klinikai jelentőség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy, az akonitázzal összefüggő súlyos betegség az akonitázhiány.[6] Ennek oka a vas-kén csoportot, melytől az akonitáz aktivitása függ, felépítő vas-kén csoport-támasztófehérje (ISCU) génjének mutációja.[6] Fő tünetei miopátia és aktivitásintolerancia – néhány betegnél a fizikai megterhelés halálos is lehet, mivel keringési sokkhoz vezethet.[6][7] E betegségnek nincs ismert kezelése.[6]
Egy másik, akonitázzal összefüggő betegség a Friedreich-ataxia (FRDA), melynek oka az akonitáz és a szukcinát-dehidrogenáz Fe–S-fehérjék csökkent aktivitása.[8] E kapcsolat lehetséges mechanizmusa, hogy e két fehérje csökkent Fe–S-aktivitása a mitokondriumok magasabb és a sejtplazma alacsonyabb vaskoncentrációjával függ össze, mely felborítja a vashomeosztázist.[8] Ez okozza a neurodegeneratív FRDA-t, melynek nincs hatásos kezelése.[8]
Ezenkívül az akonitáz összefügghet a cukorbetegséggel is.[9][10] Bár a pontos kapcsolat nem teljesen ismert, több elmélet van.[9][10] Egy alloxánnal kísérletileg indukált[11] és genetikai cukorbetegséggel rendelkező egerek szervein végzett tanulmány szerint az alacsonyabb akonitázaktivitás olyan anyagcsere-reakciók lassulásával járt, melyekben a citrát, a piruvát és a malát szerepelnek.[9] Ezenkívül különösen magas citrátszintet mutattak ki.[9] Mivel ezeket cukorbeteg egerekben mutatták ki, a tanulmány kimutatta, hogy az alacsony akonitázaktivitás összefügghet a genetikai és az alloxán miatti cukorbetegséggel is.[9] Egy másik elmélet szerint a cukorbeteg szívben a fehérjekináz C általi gyorsabb akonitázfoszforiláció felgyorsítja a fordított reakciót az előre irányulóhoz képest.[10] Ez azt jelenti, hogy az izocitrát gyorsabban alakul a normálisnál vissza cisz-akonitáttá, de az előre történő reakció a szokásos sebességgel történik.[10] Ez a cukorbetegségben jelentkező anyagcserezavarhoz is hozzájárulhat.[10]
Az ACO2 számos betegséggel függ össze, mivel közvetlenül érintett a glükóz adenozin-trifoszfáttá alakításában, vagyis a központi anyagcsereútban. A gyomorráksejtek csökkent ACO2-expressziója rossz prognózissal függ össze;[12] ugyanez az összefüggés ismert prosztatarákban is.[13][14] Több kezelést azonosítottak in vitro az ACO2-expresszió növelésére, beleértve a sejtek hipoxiának való kitételét és a mangánt.[15][16]
A gén mutációinak klinikai jelentősége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az akonitáz génjének 6, betegséget okozó mutáns változata ismert változó súlyosságú tünetekkel, melyek az izolált látóideg-atrófiától a gyermekkori halálig terjednek.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Entrez Gene: Aconitase 2, mitochondrial".
- ↑ Frishman D, Hentze MW (1996. július). "Conservation of aconitase residues revealed by multiple sequence analysis. Implications for structure/function relationships". European Journal of Biochemistry. 239 (1): 197–200. doi:10.1111/j.1432-1033.1996.0197u.x. PMID 8706708.
- ↑ Dupuy J, Volbeda A, Carpentier P, Darnault C, Moulis JM, Fontecilla-Camps JC (2006. január). "Crystal structure of human iron regulatory protein 1 as cytosolic aconitase". Structure. 14 (1): 129–39. doi:10.1016/j.str.2005.09.009. PMID 16407072.
- 1 2 Lauble H, Kennedy MC, Beinert H, Stout CD (1994. április). "Crystal structures of aconitase with trans-aconitate and nitrocitrate bound". Journal of Molecular Biology. 237 (4): 437–51. doi:10.1006/jmbi.1994.1246. PMID 8151704.
- ↑ Beinert H, Kennedy MC (1993. december). "Aconitase, a two-faced protein: enzyme and iron regulatory factor". FASEB Journal. 7 (15): 1442–9. doi:10.1096/fasebj.7.15.8262329. PMID 8262329. S2CID 1107246.
- 1 2 3 4 Orphanet, "Aconitase deficiency," April 2008, http://www.orpha.net/consor/cgi-bin/OC_Exp.php?lng=EN&Expert=43115
- ↑ Hall RE, Henriksson KG, Lewis SF, Haller RG, Kennaway NG (1993. december). "Mitochondrial myopathy with succinate dehydrogenase and aconitase deficiency. Abnormalities of several iron-sulfur proteins". The Journal of Clinical Investigation. 92 (6): 2660–2666. doi:10.1172/JCI116882. PMC 288463. PMID 8254022.
- 1 2 3 Ye H, Rouault TA (2010. június). "Human iron-sulfur cluster assembly, cellular iron homeostasis, and disease". Biochemistry. 49 (24): 4945–56. doi:10.1021/bi1004798. PMC 2885827. PMID 20481466.
- 1 2 3 4 5 Boquist L, Ericsson I, Lorentzon R, Nelson L (1985. április). "Alterations in mitochondrial aconitase activity and respiration, and in concentration of citrate in some organs of mice with experimental or genetic diabetes". FEBS Letters. 183 (1): 173–6. Bibcode:1985FEBSL.183..173B. doi:10.1016/0014-5793(85)80979-0. PMID 3884379.
- 1 2 3 4 5 Lin G, Brownsey RW, MacLeod KM (2009. március). "Regulation of mitochondrial aconitase by phosphorylation in diabetic rat heart". Cellular and Molecular Life Sciences. 66 (5): 919–32. doi:10.1007/s00018-009-8696-3. PMC 11131558. PMID 19153662. S2CID 9245384.
- ↑ "Alloxan Diabetes – Medical Definition". Stedman's Medical Dictionary. Lippincott Williams & Wilkins. 2006. 2013. december 24. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ Wang P, Mai C, Wei YL, Zhao JJ, Hu YM, Zeng ZL, Yang J, Lu WH, Xu RH, Huang P (2013. június). "Decreased expression of the mitochondrial metabolic enzyme aconitase (ACO2) is associated with poor prognosis in gastric cancer". Medical Oncology. 30 (2) 552. doi:10.1007/s12032-013-0552-5. PMID 23550275. S2CID 31933084.
- ↑ Juang HH (2004. március). "Modulation of mitochondrial aconitase on the bioenergy of human prostate carcinoma cells". Molecular Genetics and Metabolism. 81 (3): 244–52. doi:10.1016/j.ymgme.2003.12.009. PMID 14972331.
- ↑ Tsui KH, Feng TH, Lin YF, Chang PL, Juang HH (2011. január). "p53 downregulates the gene expression of mitochondrial aconitase in human prostate carcinoma cells". The Prostate. 71 (1): 62–70. doi:10.1002/pros.21222. PMID 20607720. S2CID 206398049.
- ↑ Tsui KH, Chung LC, Wang SW, Feng TH, Chang PL, Juang HH (2013). "Hypoxia upregulates the gene expression of mitochondrial aconitase in prostate carcinoma cells". Journal of Molecular Endocrinology. 51 (1): 131–41. doi:10.1530/JME-13-0090. PMID 23709747.
- ↑ Tsui KH, Chang PL, Juang HH (2006. május). "Manganese antagonizes iron blocking mitochondrial aconitase expression in human prostate carcinoma cells". Asian Journal of Andrology. 8 (3): 307–15. doi:10.1111/j.1745-7262.2006.00139.x. PMID 16625280.
- ↑ Srivastava S, Gubbels CS, Dies K, Fulton A, Yu T, Sahin M (2017. május 25.). "Increased survival and partly preserved cognition in a patient with ACO2-related disease secondary to a novel variant". J Child Neurol. 32 (9): 840–845. doi:10.1177/0883073817711527. PMC 5515684. PMID 28545339.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az ACO2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Humán ACO2 genombeli helye és ACO2 géninformációs lap a UCSC Genome Browserben.
- Ahmed M, Forsberg J, Bergsten P (2005). "Protein profiling of human pancreatic islets by two-dimensional gel electrophoresis and mass spectrometry". Journal of Proteome Research. 4 (3): 931–40. doi:10.1021/pr050024a. PMID 15952740.
- Slaughter CA, Povey S, Carritt B, Solomon E, Bobrow M (1978). "Assignment of the locus ACONM to chromosome 22". Cytogenetics and Cell Genetics. 22 (1–6): 223–5. doi:10.1159/000130941. PMID 752478.
- Meera Khan P, Wijnen LM, Pearson PL (1978). "Assignment of the mitochondrial aconitase gene (ACONM) to human chromosome 22". Cytogenetics and Cell Genetics. 22 (1–6): 212–4. doi:10.1159/000130938. PMID 752476.
- Sparkes RS, Mohandas T, Sparkes MC, Shulkin JD (1978). "Aconitase (E.C. 4.2.1.3) mitochondrial locus (ACONM) mapped to human chromosome 22". Cytogenetics and Cell Genetics. 22 (1–6): 226–7. doi:10.1159/000130942. PMID 752479.
- Spiegel R, Pines O, Ta-Shma A, Burak E, Shaag A, Halvardson J, Edvardson S, Mahajna M, Zenvirt S, Saada A, Shalev S, Feuk L, Elpeleg O (2012. március). "Infantile cerebellar-retinal degeneration associated with a mutation in mitochondrial aconitase, ACO2". American Journal of Human Genetics. 90 (3): 518–23. doi:10.1016/j.ajhg.2012.01.009. PMC 3309186. PMID 22405087.
- Klausner RD, Rouault TA (1993. január). "A double life: cytosolic aconitase as a regulatory RNA binding protein". Molecular Biology of the Cell. 4 (1): 1–5. doi:10.1091/mbc.4.1.1. PMC 300895. PMID 8443405.
- Juang HH (2004. március). "Modulation of mitochondrial aconitase on the bioenergy of human prostate carcinoma cells". Molecular Genetics and Metabolism. 81 (3): 244–52. doi:10.1016/j.ymgme.2003.12.009. PMID 14972331.
- Geurts van Kessel AH, Westerveld A, de Groot PG, Meera Khan P, Hagemeijer A (1980). "Regional localization of the genes coding for human ACO2, ARSA, and NAGA on chromosome 22". Cytogenetics and Cell Genetics. 28 (3): 169–72. doi:10.1159/000131527. PMID 7192199.
- Slaughter CA, Hopkinson DA, Harris H (1977. május). "The distribution and properties of aconitase isozymes in man". Annals of Human Genetics. 40 (4): 385–401. doi:10.1111/j.1469-1809.1977.tb01857.x. PMID 879710. S2CID 45644228.