Azacitidin
 | |
| Azacitidin | |
| IUPAC-név | |
| 4-amino-1-β-
d-ribofuranozil-1,3,5-triazin-2(1H)-on | |
| Más nevek | 5-azacitidin |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 9444 |
| ChemSpider | 9072 |
| EINECS-szám | 206-280-2 |
| DrugBank | APRD00809 |
| KEGG | D03021 |
| ChEBI | 2038 |
| ATC kód | L01BC07, [1] |
| SMILES | O=C1/N=C(\N=C/N1[C@@H]2O[C@@H]([C@@H](O)[C@H]2O)CO)N |
| InChIKey | NMUSYJAQQFHJEW-KVTDHHQDSA-N |
| Beilstein | 620461 |
| UNII | M801H13NRU |
| ChEMBL | 1489 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C8H12N4O5 |
| Moláris tömeg | 244,205 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Metabolizmus | lebontás a májban, kiválasztás elsősorban a vizeletben |
| Biológiai felezési idő |
4 óra.[2] |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | D (US), X (Aus) |
| Alkalmazás | szubkután vagy intravénás |
Az azacitidin (INN: azacitidine) fehér színű szilárd anyag. Mielodiszpláziás szindróma[3] elleni kemoterápiás szer, mely elpusztítja a mielodiszpláziás sejteket.
A betegek 30%-ában a betegség mieloid[4] leukémiává fajul. A leukémia veszélye vér- és csontvelővizsgálattal megbecsülhető. Az azacitidint olyankor alkalmazzák, ha a leukémia kialakulásának nagy a veszélye. (A kevésbé súlyos mielodiszpláziás szindróma tüneti kezelése a rendszeres vérátömlesztés, melynek gyakorisága a betegség súlyosságától függ.)
Az azacitidin volt az első mielodiszpláziás szindróma ellen törzskönyvezett szer az USA-ban[5]. Az Európai Bizottság mieloid leukémia elleni árva szerként[6] törzskönyvezte 2007-ben.[7]
Működésmód
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tumorszupresszor gének DNS-ének metilációját[8] akadályozza meg. A metiláció hatástalanítja a tumorszupresszor géneket[9]. Az azacitidin tehát a szervezet rákos daganat elleni védekezését állítja helyre. Két randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatban, amelyek az azacitidin hatását szupportív kezeléshez hasonlították, a randomizálás során az azacitidint kapó csoportba került mielodiszpláziás szindrómás alanyok 16%-ánál a vérsejtszám és a csontvelő-morfológia részleges vagy teljes normalizálódását figyelték meg, míg a szupportív kezelést kapó alanyok egyikénél sem, és a vérátömlesztésre szoruló alanyok kb. kétharmadának nem volt erre szüksége az azacitidin-terápiát követően.[10]
Alkalmazás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az azacitidin a mielodiszpláziás szindróma bármelyik altípusa ellen alkalmazható intravénásan vagy bőr alá adva. Az adagolás nem különbözik. Folyamatban van a szájon át szedhető változat kifejlesztése.
A kezelés megkezdése előtt májfunkcós vizsgálatot kell végezni.
Az első kezelési ciklus adagja 75 mg/m² a comb vagy a has bőre alá injektálva. A ciklus 7 egymás utáni nap. A következő kezelés előtt 21 nap szünetet kell tartani (vagyis a ciklus hossza 28 nap). Legalább 6 ciklus javasolt. A kezelést addig kell folytatni, amíg a beteg számára hasznos, vagy a betegség nem progrediál. A hematológiai választ és a vesetoxicitást (májkárosodott betegeknél a májfunkciót is) monitorozni kell, és a következő ciklust ennek alapján szükség esetén más adaggal vagy elhalasztva kell végezni.
Bár emberi terhességre nézve nincsenek adatok, egereken végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak, ezért terhesség esetén – különösen az első trimeszterben – a szer ellenjavallt, és hatékony fogamzásgátlás javasolt mind nőknél, mind férfiaknál. A szoptatásra nézve sincsenek adatok, ezért az is ellenjavallt.
Leggyakoribb mellékhatások: hányinger, hányás, neutropénia[11], vérszegénység, veseelégtelenség, fokozott fertőzés- és vérzésveszély.
Készítmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon[12]
- Vidaza 25 mg/ml por szuszpenziós injekcióhoz
Nemzetközi forgalomban a fentin felül[13]:
- Fazarabine
- Kymarabine
- Ladakamycin
- Mylosar
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ WHO International Working Group for Drug Statistics Methodology (2008. augusztus 27.). "ATC/DDD Classification (FINAL): New ATC 5th level codes". WHO Collaborating Centre for Drug Statistics Methodology. 2008. május 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 5.
- ↑ Deglin, Judith, & Vallerand, April. (2009). Davis's drug guide for nurses. Philadelphia: F.A. Davis Company. pg. 204-206
- ↑ Mielodiszpláziás szindróma: a csontvelő betegsége, melynek során a csontvelő nem termel elegendő egészséges vörös vérsejtet.
- ↑ Mieloid: csontvelő eredetű.
- ↑ Az USA-ban van másik szer az MDS ellen. Lásd Decitabine (angol Wikipédia).
- ↑ Árva gyógyszer: olyan betegség elleni kísérleti gyógyszer, mely betegségre nincs jóváhagyott szer.
- ↑ C(2007)6019 (A bizottság határozata)
- ↑ Metiláció: metilcsoport hozzákapcsolása a citidin piridingyűrűjének 5-ös szénatomjához. Lásd: DNA_methylation (angol Wikipédia).
- ↑ Számítógépes daganatterápia (origo, 2005. július 7.)
- ↑ Kaminskas, Edvardas; Farrell, Anne T.; Wang, Yong Cheng; Sridhara, Rageshwari; Pazdur, Richard (2005). "FDA Drug Approval Summary: Azacitidine (5-azacytidine, Vidaza) for Injectable Suspension". The Oncologist. 10 (3): 176–182. doi:10.1634/theoncologist.10-3-176. PMID 15793220.
- ↑ Neutropénia: a fehérvérsejtek egyik fajtájának mennyiségi csökkenése.
- ↑ Azacitidine[halott link] (OGYI)
- ↑ Azacitidine (Drugs-About.com)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dr. John M. Bennett: Amit a mielodiszpláziás megbetegedésről tudni kell Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kézikönyv betegek számára)
- Vidaza Archiválva 2012. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Alkalmazási előírás)