Google Safe Browsing
| Google Safe Browsing | |
 | |
| Fejlesztő | |
| Első kiadás | 2019. szeptember 23. |
| Operációs rendszer | Android, Chrome OS, Windows, macOS, iOS, Webböngészők |
| Kategória | Internet biztonság |
| A Google Safe Browsing weboldala | |
A Google Safe Browsing egy tiltólista szolgáltatás, amely malware és adathalász webes tartalmak URL-eit listázza.[1][2] Ezen lista segítségével figyelmezteti felhasználóit a rosszindulatú weboldalakra Google Chrome, Safari, Firefox, Opera, Vivaldi, valamint a GNOME Web.[3][4] A Google rendelkezésre bocsát egy nyilvános API-t is a szolgáltatáshoz való hozzáféréshez.[5]
A Google információt nyújt az Internet szolgáltatóknak küldött e-mail értesítés formájában, hogy az autonóm rendszer - üzemeltetők megtudják a hálózatukban lévő káros hosztokat.[2]
A Google szerint szeptember 2017-ben több mint 3 milliárd Internetre csatlakozó eszközt védett ez a szolgáltatás.[6]
Védett programok és szolgáltatások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Böngészők: Google Chrome, Safari, Firefox, Opera, Vivaldi, GNOME Web.
- Android: Google Play Protect, Verify Apps API
- Google Kereső
- A Google AdSense: megakadályozza a hirdetőket, hogy veszélyes oldalakat reklámozzanak
- Gmail
Magánszféra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Google üzemelteti a Safe Browsing Lookup API-t, amelynek adatvédelmi hátránya van: "A megkeresendő URL-eket nem hashelik, így a szerver tudja, mely URL-eket keresték az API-felhasználók". A Safe Browsing Update API-ja ezzel ellentétben összehasonlítja az URL 32 bites hash-előtagjait a magánszféra megőrzése érdekében.[7][8] A Chrome, a Firefox és a Safari böngészők az utóbbit használják.[9]
A Biztonságos böngészés egy kötelező preferencia-sütit is tárol a számítógépen.[10]
A Google Biztonságos Böngészés ügyféloldali ellenőrzéseket végez. Ha egy webhely gyanúsnak tűnik, akkor az oldalon található valószínű adathalász és pszichológiai manipulációs kifejezések egy részét elküldi a Google-nak, hogy a Google szervereitől elérhető további információkat szerezzen arról, hogy a webhelyet rosszindulatúnak kell-e tekinteni. A naplókat, "beleértve az IP-címet és egy vagy több cookie-kat", két hétig tárolják. Ezek "kapcsolódnak az ugyanazon eszközről származó többi Biztonságos böngészés lekéréshez".[11]
Kritika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az olyan weboldalak, amelyek fertőzött reklámokat jelenítenek meg is felkerülhetnek a tiltólistára. Valamint az eltávolítási kérelemhez szükséges Google Webmasters Tool felhasználó regisztrációja.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Barry Schwartz (2008. május 23.). "Google's Safe Browsing Diagnostic Tool". Search Engine Land. Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
- 1 2 Lucian Constantin (2011. december 2.). "Google Safe Browsing Alerts Network Admins About Malware Distribution Domains". PCWorld.com. Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
- ↑ "Firefox Phishing and Malware Protection". Mozilla Foundation. Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
- ↑ "Phishing and malware detection". Google. Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
- ↑ "Safe Browsing API". Google. Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
- ↑ "Safe Browsing: Protecting more than 3 billion devices worldwide, automatically". The Google Blog. 2017. szeptember.
- ↑ "Developer's Guide (v3)". Google Developers. 2015. március 18.
- ↑ "Safe Browsing API - Google Developers". Google Developers. 2015. március 18.
- ↑ Ed Bott. "Did Google withhold malware protection details from partners?". ZDNet.
- ↑ "Cookies from Nowhere". Ashkan Soltani.
- ↑ "Google Chrome Privacy Whitepaper". google.com.
