Kilim

A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből. Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert.

A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán.

Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít.

A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5–15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2–3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések.

A kilimek földrajzi eredete szorosan kapcsolódik a Közel-Kelethez, Közép-Ázsiához, Észak-Afrikához és a Balkánhoz. A szövési technikák és minták ezekben a régiókban fejlődtek ki, ahol a nomád és helyi törzsek életmódjukhoz igazítva készítették ezeket a gyönyörű szőnyegeket.^[1]

Törökország az egyik legfontosabb kilim készítő központ, ahol az Anatóliai-fennsíkon élő törzsek generációkon keresztül adták tovább szövési tudásukat.

Iránban, különösen a perzsa törzsek körében, a kilimek rendkívül kifinomult mintázatokat és színezéseket kaptak.

Afganisztánban, először a vándorló nomád törzsek készítették a kilimeket sátraik melegen tartására, amíg a városban lakók fel nem figyeltek ezekre az értékes textíliákra.

A Kaukázus régiójában található Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország szintén híres a Kilimeiről, melyek gyakran bonyolult geometriai mintákat tartalmaznak.

Észak-Afrikában a berber törzsek kilimei híresek erőteljes színeikről és egyszerű, mégis kifejező motívumaikról.

A Balkán régióban, különösen Bulgáriában és Romániában, a tradiciónális Kilim szőnyegek szintén fontos kézműves termékek.

• 
  Kötés nélküli kilimszövés ún. schlitzzel
• 
  Kilimszövés egyszerű kötéssel
• 
  Kilimszövés, a vetülék közös láncfonalon fordul, a Székelyföldön használatos kötéstípus
• 
  Kilimszövés hozzáadott láncfonalakkal
• 
  Kilimszövés beépített szállal, ún. dzsidzsimtechnika használata
• 
  Kilimszövés szumáksoros, egy láncfonalas fordulással
• 
  Duplacsomós kilimkötés
• 
  Szabálytalan kilimszövés

• 
  Női stilizált figurák, anyaság
• 
  Szem (Göz), a rossz szellemtől való védelemre
• 
  Amulett (Muska), védelemre és jó szerencsére
• 
  Farkasszáj, (Kurt Aǧzi), a farkasok elleni védelemre
• 
  Skorpió (Akrep)

• (angolul) Kilimszövési technikák Archiválva 2017. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• KYBALOVÁ, Ludmilla (1976). Keleti szőnyegek. Prága - Budapest: Corvina Kiadó. ISBN 963131412X.
• "KILIM a nomád szőnyeg (kelim, díszpárna, faliszőnyeg, ágyterítő)". Kilim.hu. Hozzáférés: 2010. február 10.. A kilim Észak-Afrikától a Himalája lábáig mindenütt elterjedt, ahol a természeti viszonyok...A hagyományos kilimszövés hanyatlása...
• Mátéfy Györk (1987). Szövött szőnyegek és falikárpitok. Gondolat zsebkönyvek, Budapest. ISBN 963 281 786 9.
• Ledács-Kiss Aladár, Szütsné Brenner Klára (1963). Ismerjük meg a keleti szőnyegeket. Gondolat Kiadó, Budapest.
• Röja Tagijeva: Az azerbajdzsáni szőnyeg. Budapest: Corvina. 2011. ISBN 9789631360141