Max Valier
| Max Valier | |
 | |
| Született | 1895. február 9.[1][2][3] Bolzano[4] |
| Elhunyt | 1930. május 17. (35 évesen)[4][1][2][3] Berlin[4] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Innsbrucki Egyetem |
| Kitüntetései | International Space Hall of Fame (1976)[5][6] |
| Sírhelye | Westfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Max Valier témájú médiaállományokat. | |
Max Valier (Bolzano, Dél-Tirol, 1895. február 9. – Berlin, 1930. május 17.) osztrák író és rakétakutató, műkedvelő csillagász.
Életpályálya
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1913-tól az Innsbrucki Egyetem keretében fizikát, matematikát, csillagászatot és meteorológiát tanult. Az első világháborúban az osztrák–magyar hadsereg repülő hadnagya volt. Egy repülőgép teszt során gépüket lelőtték, kórházi ápolásra szorult. Tanulmányait a bécsi, innsbrucki és müncheni egyetemeken matematikai–fizikai és csillagászati ismeretekkel befejezte. 1919-től tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozott. Hermann Oberth 1923-ban megjelent Rakétával a bolygóközi térben (Die Rakete zu den Planetenräumen) című könyvét 1924-ben elolvasva, azonnal levelezésbe kezdett a szerzővel. Barátságuk több éven keresztül tartott. Figyelme teljesen az űrhajózás és a rakétatechnika felé fordult.
Kutatási területei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rakéta felhasználásáról az volt az álláspontja, hogy előbb a szárazföldi és a légi járművek hajtóműveként kell felhasználni. Kísérleteit lőporos rakétákkal kezdte. 1928-ban Fritz von Opel támogatásával két (szilárd) rakétahajtású versenygépkocsit (Opel RAK 2), majd három utas nélküli sínautót épített. Utóbbi kísérletei kudarcot vallottak, ezért rakétaszánnal próbálkozott. A befagyott Eibseen és a starnbergi tavon 380 kilométer/óra (km/h) sebességet ért el. Eredményesek voltak a modellrepülőgépek rakétahajtásával végzett kísérletei. 1929-től a folyékony hajtóanyagú rakéta kialakításán fáradozott. 1930. január 25-én a Heylandt üzemben volt az első sikeres folyékony üzemanyag-tesztégetés (öt perc). 1930. április 19-én végezte az első tesztvezetést folyékony meghajtású rakétaautóval (Opel RAK 7). Egy alkohol-üzemanyagú rakéta laboratóriumi tesztelése közben vesztette életét.
Írásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1924 – Előre az űrbe (németül: Vorstoß in den Weltenraum) című könyvében Hermann Oberth gondolatait magyarázta. 1930-ig hat kiadást ért meg.
Szakmai sikerek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dél-Tirolban számos intézmény viseli a nevét
- Emlékére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
- 1 2 3 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Валье Макс, 2017. február 25.
- ↑ "www.nmspacemuseum.org/inductee/max-valier/". Hozzáférés: 2023. július 17.
- ↑ "Space Pioneers Enshrined". Las Vegas Optic (angol nyelven). 1976. október 6. 6. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Horváth Árpád–Nagy István György: A csillagok felé; Zrínyi Katonai Kiadó; ISBN 963 326 222 4
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Max Valier". astronautix.com. Hozzáférés: 2014. január 12.
