Pygoscelis

Pygoscelis
	Evolúciós időszak: Eocén - jelen
	Állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Pingvinalakúak (Sphenisciformes);
Család:	Pingvinfélék (Spheniscidae);
Alcsalád:	Spheniscinae;
Nem:	Pygoscelis; Wagler, 1832
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pygoscelis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pygoscelis témájú médiaállományokat és Pygoscelis témájú kategóriát.

A Pygoscelis a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.

Kifejlődésük

A sejtmag- és a mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint a Pygoscelis pingvinnem körülbelül 38 millió évvel ezelőtt, azaz 2 millió évvel az Aptenodytes nevű pingvinnem után vált le a többi pingvin főágáról. Az Adélie-pingvin, a nemen belül, csak 19 millió éve, vagyis a miocén kor idején fejlődött ki. A szamárpingvin faj és az állszíjas pingvin faj körülbelül 14 millió éve vált ketté.^[1]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 3 élő faj és 3 fosszilis faj tartozik:

Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) (Hombron & Jacquinot, 1841)^[2]
állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus) (Forster, 1781)^[3]
szamárpingvin (Pygoscelis papua) (Forster, 1781)^[4]

†Pygoscelis calderensis Hospitaleche, Chavez & Fritis, 2006 - Bahía Inglesa Formation, késő miocén; Bahía Inglesa, Chile
†Pygoscelis grandis Walsh & Suarez, 2006 - Bahía Inglesa Formation, késő miocén/kora pliocén; Bahía Inglesa, Chile
†Pygoscelis tyreei Simpson, 1972^[5] - késő pliocén; Új-Zéland

Az utóbbi kettő idesorolása nem biztos.

Képek

A három élő faj
P. adeliae
P. antarcticus
P. papua

Jegyzetek

↑ Baker AJ, Pereira SL, Haddrath OP, Edge KA (2006). "Multiple gene evidence for expansion of extant penguins out of Antarctica due to global cooling". Proc Biol Sci. 273 (1582): 11–17. doi:10.1098/rspb.2005.3260. PMC 1560011. PMID 16519228.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ BirdLife International (2012). "Pygoscelis adeliae". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ BirdLife International (2012). "Pygoscelis antarcticus". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ BirdLife International (2012). "Pygoscelis papua". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ Gill, B.J. (Convener, OSNZ Checklist Committee); et al. (2010). Checklist of the Birds of New Zealand, Norfolk and Macquarie Islands, and the Ross Dependency, Antarctica. Fourth edition. Wellington: Te PaPa Press in association with the Ornithological Society of New Zealand. 330. o. ISBN 978-1-877385-59-9. {{cite book}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolása

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pygoscelis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a nembe tartozó fajokról
Isis, oder Encyclopädische Zeitung 25 col.281
Fossil penguins (Pygoscelis calderensis sp. nov.) in the Bahia Inglesa Formation (Middle Miocene-Pliocene), Chile. Revista Geologica de Chile, 33(2): 327-338.
New penguin remains from the Pliocene of northern Chile. Historical biology, 18: 119-130.
Pliocene penguins from north Canterbury, New Zealand. Records Canterbury Mus, 9(2): 159-182.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Baker AJ, Pereira SL, Haddrath OP, Edge KA (2006). "Multiple gene evidence for expansion of extant penguins out of Antarctica due to global cooling". Proc Biol Sci. 273 (1582): 11–17. doi:10.1098/rspb.2005.3260. PMC 1560011. PMID 16519228.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[2] BirdLife International (2012). "Pygoscelis adeliae". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[3] BirdLife International (2012). "Pygoscelis antarcticus". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[4] BirdLife International (2012). "Pygoscelis papua". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[5] Gill, B.J. (Convener, OSNZ Checklist Committee); et al. (2010). Checklist of the Birds of New Zealand, Norfolk and Macquarie Islands, and the Ross Dependency, Antarctica. Fourth edition. Wellington: Te PaPa Press in association with the Ornithological Society of New Zealand. 330. o. ISBN 978-1-877385-59-9. {{cite book}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]