Ugrás a tartalomhoz

Radevormwald

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radevormwald
Radevormwald címere
Radevormwald címere
Radevormwald zászlaja
Radevormwald zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
JárásOberbergischer járás
PolgármesterJohannes Mans
Irányítószám42477
Körzethívószám02195 (Radevormwald)
02191 (Wupper-völgybeni falvak)
RendszámGM
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség21 457 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség398,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 421
  • 356
m
Terület53.77 km2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′51.200000°N 7.350000°EKoordináták: é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′51.200000°N 7.350000°E
Radevormwald (Észak-Rajna-Vesztfália)
Radevormwald
Radevormwald
Pozíció Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Radevormwald weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Radevormwald témájú médiaállományokat.

Radevormwald település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 457 fő (2025. december 31.).[1] Radevormwald Wuppertal, Hückeswagen és Breckerfeld községekkel határos.

Radevormwald Kölntől 50 km-re fekszik Keleti irányban, egy 421 méteres tengerszint feletti magasságban. Düsseldorf közigazgatási régiójának legmagasabban fekvő városa volt. Most a kölni közigazgatási régióban tartozik.

Szomszédos települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önkormányzat megoszlása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A – Altendorf – Altenhof – Am Grimmelsberg – Auf'm Hagen
  • B – Beck – Berg – Bergerhof – Birken – Böhlefeldshaus – Borbeck – Born – Braake – Brebach – Brunsheide – Brunshöh – Buschsiepen
  • D – Dahlerau – Dahlhausen – Diepenbruch – Dieplingsberg
  • E – Eich – Eistringhausen – Erlenbach – Espert
  • F – Feckinghausen – Feldmannshaus – Felsenbeck – Filde – Filderheide – Finkensiepen – Freudenberg – Fuhr – Funkenhausen
  • G – Geilensiepen – Grafweg – Griesensiepen – Grüne – Grünenbaum
  • H – Hahnenberg – Harbeck – Hardt – Heide – Heidt – Heidersteg – Herbeck – Herkingrade – Hinüber – Honsberg – Hönde – Hönderbruch – Höltersiepen – Hürxtal – Hulverscheidt – Husmecke
  • I – Im Busch – Im Hagen – Im Holte – Im Kamp – Im Walde – Im Wiesental – Im Wildental – Ispingrade
  • J – Jakobsholt
  • K – Kaffekanne – Karlshöh – Karthausen – Kattenbusch – Keilbeck – Kettlershaus – Klaukenburg – Knefelskamp – Kötterhaus – Kottmannshausen – Kräwinkel – Krebsöge – Krebsögersteg – Kronenberg
  • L – Laake – Lambeck – Lambeckermühle – Langenkamp – Landwehr – Leimbecker Mühle – Leimhol – Leye – Linde – Lichteneichen – Lorenzhaus
  • M – Milspe – Möllersbaum
  • N – Nadelsiepen – Neuenhammer – Neuenhaus – Neuenhof – Niederdahl – Niedernfeld – Niederwönkhausen
  • O – Oberbuschsiepen – Oberdahl – Oberdahlhauen – Obergraben – Obernfeld – Obernhof – Oberkarthausen – Oberschmittensiepen – Oedeschlenke – Önkfeld
  • P – Pastoratshof – Plumbeck – Rechelsiepen
  • R – Remlingrade – Rochollsberg – Rädereichen
  • S – Scheideweg – Scheidt – Schlechtenbeck – Schmittensiepen – Schnellental – Siepen – Sieplenbusch – Sondern – Stoote – Studberg
  • T – Tanne
  • U – Uelfe – Ümminghausen – Umbeck – Untergraben – Unterm Busch – Unterste Mühle
  • V – Vogelshaus – Vogelsmühle – Vor der Heide – Vor der Mark – Vorm Baum – Vorm Holte
  • W – Waar – Walkmüllersiepen – Wellershausen – Wellringrade – Weyer – Wiebach – Wilhelmstal – Winklenburg – Wintershaus – Wönkhausen
  • Z – Zum Hofe

A Wuppertal gát alá merült helyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wupper folyó a városon keresztül folyik. Dahlerau, Vogelsmühle és Dahlhausen falvak a Wupper völgyben helyezkednek el, ezeket nevezik ún. Wupper falvaknak. Az itt létrehozott textilipar a falvak lakosságának növekedésével járt, és munkahelyek jöttek létre. A középréteghez tartozó emberek itt telepedtek le, és a mai napig itt tevékenykednek, és saját házaikban üzleti tevékenységet folytatnak.

A település története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klaus Pampus 1050-ben az Urkundliche Erstnennungen Oberbergischen Orte című könyvében ír a Radevormwald történelméről, a Werden-i császári apátságról, melyet annak idején Rotha-nak hívtak.[2]

1309 és 1316 között Adolf VI von Berg gróf önkormányzati jogokat ruházott a városra, majd 1363-ban A "vor dem walde" (a fa előtti) településről 1363-ban Willhelm II Gróf írt a Berg grófok szolgálatáról, a határ megerősítéséről, mely Sauerland ellen védte Mark megyét.

A város virágzásnak indult, A várost tornyok, kapuk falak védték. Gyapjú szövők és kovácsok telepedtek le a városban.

A XVI. században tűz pusztított. Az egyik 1525. július 17-én, majd 1571-ben pusztította el a várost. 1540-ben a város plébániája és papsága beleolvadt a református egyházba.

A települést 1620-ban a protestánsok meghódították Philip I, Landgrave of Hesse uralkodása alatt. A harmincéves háború (1618-48) során a spanyolok és az osztrákok alkalmi ellátóhelye és székhelye volt Ottavio Piccolomini parancsnoksága alatt. 1635 és 1636-ban a holland csapatok, 1638-ban pedig a vesztfáliai csapatok elfoglalták a várost. Ennek eredményeképpen a polgári lakosság gyilkossága, fosztogatása, erőszakolása történt.

Westphalia békéje 1648-ban Wilhelm von Pfalz-Neugurg (1652-1690) uralkoddása előtt történt. A katolikus herceg üldözte az anabaptistákat, így sokan elmenekültek. Az egyik ilyen menekült Adolf von der Leyen volt, aki 1656-ban (vagy 1650-ben) a selyemkiképzést hozta Krefeldbe.

1742-ben éhinség volt a településen.

1802. augusztus 24-én ismét tűz pusztított a városban. 1833-ban először indult el a helyi buszjárat, és megnyílt az első postahivatal. A század végén megindult a vasúti közlekedés. 1886 március 1-én a megnyitott Remscheid-Lennep-Krebsöge-Dahlerau-Wuppertal-Oberbarmen vasútvonal megnyitását ünnepelte a város. Négy évvel később 1890 február 3-án a Krebsöge-Radevormwald közötti új vasútvonal nyílt meg. A város gázellátása 1884-ben indult meg.

1910-ben a Halver vasútvonal megnyitásával befejeződött a Radevormwald környéki vasútvonalak teljes hosszának átadása. Július 1-én pedig a világ második legnagyobb ifjúsági szállója nyitotta meg kapuit a Rajna-vidéken.

A városban megjelentek a helyi vállalkozások, úgy mint zár, fa, kerékpár, papír ipar, építőelem gyárak, motor-, és textilipar, fonoda, ruhaipar.

1928. május 26-án délelőtt 8:15-kor a német Lufthansa F13-as repülőgépe csapódott be Hahnenbergben, megölve ezáltal 3 embert. 1934-ben gázvezetékeket fektettek, ezáltal is mérsékelték a városi gáztermelést.

Radevormwald népsűrűsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ÉvNépességÉvNépesség
17924.320196120.957
18073.429197524.526
18265.383198323.850
18658.879199525.720
190010.446200025.852
193913.861200325.517
194617.159200425.390


Helyek, ahová érdemes menni

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen számos gát és víztározó található:

  • Wuppertal-gát
  • Bevertal-gát
  • Neyetal-gát (Wippelfürth)
  • Ennepe-gát (Breckerfeld)
  • Heilenbecker-gát
  • Schevelinger-gát

A területen található még Kräwinklerbrücke üdülőhely, amely a Wuppertal-gát körül járható gyalogutak kiindulópontja.

  • Protestáns református templom (állami egyház)
  • Protestáns evangélikus templom (állami egyház)
  • Szent Márton evangélikus templom (Független evangélikus-evangélikus templom)
  • Római katolikus templom
  • Remlingrade (protestáns templom)
  • Wallenberg (protestáns egyház)
  • Dahlerau (mind protestáns, mind katolikus egyház)
  1. 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
  2. ↑ https://www.amazon.de/Urkundliche-Erstnennungen-oberbergischer-Orte-Klaus-Pampus/s?ie=UTF8&page=1&rh=i%3Aaps%2Ck%3AUrkundliche%20Erstnennungen%20oberbergischer%20Orte%20Klaus%20Pampus
  3. ↑ http://www.wuelfingmuseum.de/

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]