Ugrás a tartalomhoz

Recyclebot

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A recyclebot (vagy RecycleBot) egy open-source hardver amit a használt műanyag filamentté való újrahasznosítására használnak. A filament a 3D nyomtatáshoz szükséges műanyag szál. A házi készítésű műanyag szál olcsóbb, mint a forgalomban kaphatók és sokkal környezetkímélőbb megoldás is.

Lyman filament extruder

A recyclebot technológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3D nyomtatók megspórolhatnak kiadásokat, a kinyomtatható tárgyakat nem kell megvásárolni.[1][2][3][4] A nyersanyag viszont egy olyan területe a nyomtatásnak, aminek az árait csökkenteni lehet. 2014-ben Joshua Pearce elmondta, hogy a műanyag tekercsek kilogrammja $36 és $50 között mozog, ezzel szemben egy kilogramm újrahasznosított műanyag 10 centbe kerül.[5] Ennek fényében a recyclebot jócskán csökkentheti a 3D nyomtatásba fektetett összeget.[2] Amellett, hogy segít a nyomtatás költségeit csökkenteni, lehetővé teszi azt is, hogy 3D nyomtatás kis mennyiségű termék legyártására is alkalmas legyen, így segítve a Fenntartható fejlődést[6][7]

A RecycleBot egy nyílt forráskódú hardver projekt – tehát a műszaki rajzok megtalálhatók az interneten és ingyen felhasználhatóak.

  • Kanadai és egyesült államokbeli tudósok szervezésével az  Appropedián (link) és a RepRap Wiki-n (link). Például a teljes alkatrészlista és kelléklista elérhető a Thingiverse-en.[8][9]
  • Lyman Filament Extruder – egy házi készítésű recyclebot.

Az Ethical Filament Foundation szerint feltételezhető, hogy az újrahasznosított filament készítése egy alternatív jövedelemforrás legyen[10][11] vagy egyfajta "fair trade filament".[12]

A RecycleBot történetének leírása  nagyrészt a RepRap Wiki-n leírtakból származik, amik  GNU Free Documentation License1.2 alatt lettek közzétéve.[13]

Az első recyclebotot egyetemista diákok hozták létre Ausztráliában.[14] Ez a kezdetleges design csak az elképzelésük bizonyítására szolgált és kézi meghajtásra szorult, ennek eredményeképpen kedvező volt az ökológiai lábnyoma viszont nem volt képes nyomtatáshoz megfelelő minőségű műanyagszálat eredményezni. A használtműanyag extruder terveit(Recyclebot v2.0 és 2.1) a Queen's University Canada és a Michigan Tech dolgozta ki és erősen befolyásolva volt a Web4Deb extruder által, ami HDPE-t olvaszt az akvapónia területén való felhasználáshoz.[15] Ez a terv a gyors prototípuskészítési irodalomban lett megtervezve, tesztelve és publikálva[16] Ez a design már életképesek bizonyult. A Recyclebot v2.2 -t a Michigan Tech fejleszti az Open Sustainability Technology Research Group keretein belül.[17] Sok barkácsolt, vagy házi készítésü gép készült, a legjelentősebb ezek közül a Lyman Filament Extruder, akinek a készítője Lyman, egy nyugdíjazott mérnök.[18] Már sokféle recyclebot létezik, ezek közül sok modell van az értékesítés korai fázisában (2014-ben)

Számos open-source Recyclebot került a polcokra a közelmúltban a Kickstarterhez hasonló crowd funding oldalak segítségével:

Futurista spekulációk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeremy Rifkin feltételezései szerint a recyclebotokkal történő újrahasznosítás és a 3D nyomtatás következményeképpen olyan társadalom jöhet létre, ami közel nulla nyersanyagot használ.[23] A sci-fi-író, Bruce Sterling is azon töprengett a Wired-ben, hogy képes-e ez a technológia a hulladékot lőfegyverekké alakítani át.[24] A recyclebot egy új módja az újrahasznosításnak.[25]

  1. ↑ B.T. Wittbrodt, A.G. Glover, J. Laureto, G.C. Anzalone, D. Oppliger, J.L. Irwin, J.M. Pearce (2013), Life-cycle economic analysis of distributed manufacturing with open-source 3-D printers, Mechatronics, 23 (2013), pp. 713–726. open access
  2. 1 2 Study: At-home 3-D printing could save consumers 'thousands' Archiválva 2014. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – CNN, 2013
  3. ↑ Printing Keychains and Shower Heads: 3-D Printing Goes Beyond the Lab – ABC News
  4. ↑ A 3-D Printer Can Pay For Itself In Less Than A Year – Popular Science, 2013
  5. ↑ Turning old plastic into 3D printer filament is greener than conventional recycling – 3Ders, 2014
  6. ↑ 3-D Printing of Open Source Appropriate Technologies for Self-Directed Sustainable Development
  7. ↑ DJ Pangburn. 2014.
  8. ↑ http://www.thingiverse.com/thing:12948
  9. ↑ http://www.thingiverse.com/thing:54180
  10. ↑ http://techfortrade.org/our-initiatives/3d4d-challenge/the-ethical-filament-foundation/ Archiválva 2014. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Tech for Trade – Ethical Filament Foundation
  11. ↑ Charity Targets 3D Printing’s Plastic Waste Problem With Standards For An Ethical Alternative 7 November 2013 by Natasha Lomas, Tech Crunch, http://techcrunch.com/2013/11/07/ethical-additive-manufacturing/
  12. ↑ Feeley, S. R., Wijnen, B., & Pearce, J. M. (2014).
  13. ↑ http://reprap.org/wiki/Recyclebot
  14. ↑ "Recyclebot v1.0". 2016. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 15.
  15. ↑ Web4Deb's blog.
  16. ↑ Christian Baechler, Matthew DeVuono, and Joshua M. Pearce, "Distributed Recycling of Waste Polymer into RepRap Feedstock" Rapid Prototyping Journal, 19(2), pp. 118–125 (2013).free open access copy
  17. ↑
  18. ↑ Harry McCracken (2013. március 4.). "How an 83-Year-Old Inventor Beat the High Cost of 3D Printing". Time. 2018. január 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 15.
  19. ↑ Filastruder
  20. ↑ Filafab
  21. ↑ Filabot
  22. ↑ "Innofil3D". 2017. június 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. április 17.
  23. ↑ Jeremy Rifkin, Zero Marginal Cost Society, Palgrave Macmillan, 2014.
  24. ↑ 3D Printed gun moving from sinister joke to sinister business model By Bruce Sterling – Wired – Beyond the Beyond
  25. ↑ Baltodano, S. (2013).