Salgó
| Salgó (Svätoplukovo) | |||
| Salgó temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nyitrai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1384/1386 | ||
| Polgármester | Ivan Lobodáš | ||
| Irányítószám | 951 16 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | NR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1471 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 140 m | ||
| Terület | 13,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Salgó weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salgó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyitrától 10 km-re délre, a Malom- és a Czedron-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1386-ban "Salgow" alakban említik először. Gímes várának uradalmához tartozott. A 15. században a nagysurányi uradalom része. 1491-ben a pozsonyi káptalané, a 16. században a Nyáry és Sagay családé, a 19. században a Károlyiaké.[2] 1598-ban és 1599-ben török és császári hadak égették fel. A török kiűzése után Miavából telepítették be újra. 1715-ben 22 ház állt a községben. 1720-ban 26 adózója, 1752-ben 114 családja volt. 1787-ben 65 házát 478-an lakták. 1828-ban 109 házában 759 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SALGÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Berthold, és több Uraságok, lakosai külömbfélék; fekszik Ürményhez nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű."[3]
Fényes Elek szerint "Salghó, magyar-tót falu, Nyitra vgyében, Ürmény mellett, 588 kath., 175 evang., 4 ref., 16 zsidó lak. – Erdeje szép, s földje termékeny. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."[4]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Salgó, nagy község, az u. n. Fábián-völgyben, Nyitrától délre, 12 kilométerre. Lakosainak száma 1002; ezek többnyire tótajkuak (magyar csak 63 van) és tulnyomó számuk r. kath. vallásu, az ág. evangelikusok száma 144. Posta- és táviró Ürmény, vasúti állomása Nyitra-Ivánka. Két temploma van. A r. kath. templom 1833-ban, az ág. ev. 1861-ben épült. Gr. Károlyi Alajos örököseinek itt nagyobb kiterjedésü birtokuk van. A község 1386-ban Ghymes várának tartozékát képezte."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1936. május 30-án nagy jégeső károsította meg Nyitrát, valamint Alsó- és Felsőköröskény, Berencs, Cabajcsápor, Csekej, Nagyemőke, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Salgó, Tormos, Ürmény, Üzbég, Vicsáp és Apáti, illetve Zobordarázs falvakat.[6]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1275 | 1313 | 1321 | 1471 |
| Különbség | +2,98 % | +0,60 % | +11,35 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1469 | 1471 |
| Eltérés | +0,13 % |
1880-ban 869 lakosából 783 szlovák és 21 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1002 lakosából 910 szlovák és 63 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1061 lakosából 1000 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1127 lakosából 1034 szlovák és 68 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1216 lakosából 1186 csehszlovák és 18 magyar volt.
1930-ban 1390 lakosából 1364 csehszlovák és 6 magyar volt.
1991-ben 1270 lakosából 1189 szlovák és 4 magyar volt.
2001-ben 1286 lakosából 1242 szlovák és 5 magyar volt.
2011-ben 1310 lakosából 1202 szlovák és 1 magyar.
2021-ben 1368 lakosából 1317 (+4) szlovák, 5 (+2) magyar, 1 (+40) cigány, 1 ruszin, 6 (+8) egyéb és 38 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1833-ban épült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1861-ben épült késő klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ 1911 A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest, I/315-316.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ Slovenská Domovina 18/27, 1
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dominik Repka - Noémi Beljak Pažinová 2018: Stredoveké zahĺbené kupolové pece z Ponitria. Konštatínove listy 11/1, 16-39.
- Tatiana Štefanovičová – Hlavatá, Jana – Spišák, Pavol 2013: Záchranný výskum v obci Svätoplukovo. AVANS 2009, 252-254.
- Peter Keresteš 2010: História obce Svätoplukovo historický Šalgov. Nitra. ISBN 978-80-970435-3-7
- Vladimír Mitáš 2003: Nové nálezy zo Svätoplukova. AVANS 2002.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Salgó Szlovákia térképén
- Obce info.sk
- Travelatlas.sk

